Mi a Metabolikus X szindróma?
A metabolikus szindróma korunk népbetegsége. A „metabolikus” szó az anyagcserével való összefüggésére utal, a „szindróma” pedig azt jelenti, hogy nem egyetlen tünettel állunk szemben, hanem jellemzően több állapot gyűjtőfogalmáról van szó.
„Jóléti szindrómának” is nevezik, hiszen kifejlődésében jelentős szerep jut a többletként bevitt táplálékmennyiségnek. Az ennek lebontásakor keletkező nagy mennyiségű egyszerű szénhidrátot, a glükózt (szőlőcukor), a szervezet már nem tudja felhasználni, a sejteknek nincs rá szüksége. Ezért a cukorral teletömött sejtek kevésbé fognak reagálni az inzulin hormonra. Kialakul az inzulintól függő szövetek (pl. vázizom) inzulinrezisztenciája, ami miatt magasabb vér-inzulinszintre van szükség. A hiperinzulinémia viszont tovább fokozza az éhségérzetet, elhízáshoz vezet és érelmeszesedésre hajlamosít.
Mely állapotok tartoznak a tünet együttesbe?
Diagnózisának megállapításához a következők jelenléte szükséges:
Centrális (alma típusú) elhízás (94 cm-nél nagyobb derékkörfogat férfiak és 80 cm-nél nagyobb nők esetében) mellett a következő faktorok közül bármelyik kettő jelenléte:
· inzulinrezisztencia, hiperinzulinémia (a vérben magas az inzulinszint),
· zsíranyagcsere-zavar: magas összkoleszterin, LDL-koleszterin („rossz” koleszterin) és triglicerid szint (1,7 mmol/l-nél nagyobb ), vagy e kóros lipidparaméter miatt folytatott specifikus kezelés. A vér trigliceridszintjének megemelkedése elősegíti a verőereket elzáró zsíros lerakódás (plakk) kialakulását (érelmeszesedés), megnehezítve ezzel az oxigéndús vér eljutását a szívhez. A magas trigliceridszint fokozza a szívinfarktus veszélyét. , alacsony HDL-koleszterin („jó” koleszterin) szint (1,03 mmol/l-nél kisebb férfiak és 1,29 mmol/l-nél kisebb nők esetében), vagy e kóros lipidparaméter miatt folytatott specifikus kezelés,
· magas vérnyomás:(szisztolés érték ≥130 Hgmm vagy diasztolés érték ≥85 Hgmm), vagy korábban diagnosztizált hipertónia miatt folytatott kezelés. Tartós fennállása súlyosan rontja az erek állapotát, a szívinfarktus és agyvérzés elsődleges rizikófaktora,
· csökkent glükóztolerancia vagy 2-es típusú diabétesz mellitusz (cukorbetegség),
· hiperurikémia (húgysav felszaporodása a vérben, köszvény).
Mely kockázati faktorok hajlamosítanak metabolikus szindróma kialakulására?
· Életkor: a szindróma gyakorisága a kor előrehaladtával növekszik.
· Elhízás: főként a hasra koncentrálódó zsírtöbblet jelent veszélyt. Mérőszalag segítségével megmérhetjük haskörfogatunkat a köldök magasságában. Testsúlytól függetlenül az ideális haskörfogat nem haladja meg nők esetében a 80 cm-t, férfiak esetében pedig a 94 cm-t. Ha ez az érték nőknél nagyobb, mint 88 cm, illetve férfiaknál több mint 102 cm, az jelentősen fokozza a későbbi szövődmények kialakulásának kockázatát.
Általánosságban a 25-nél nagyobb BMI-vel (testtömeg-index) rendelkezőknél gyakoribb a tünetegyüttes.
· Genetika: ha a családjában már előfordult metabolikus szindróma, illetve 2-es típusú cukorbetegség,szintén hajlamosít metabolikus szindróma kialakulására.
· Testmozgás hiánya.
· Dohányzás: mivel rontja a vérerek állapotát, súlyosbítja a szindróma erekre ható következményeit.
Milyen következményei lehetnek a metabolikus szindrómának?
A nem kezelt metabolikus szindróma fontos rizikófaktorát képezi az artériák (verőerek) elmeszesedésével (arterioszklerózis) járó érbetegségeknek, azaz jelentősen megnöveli a szívinfarktus, valamint stroke (szélütés) kialakulásának esélyét. Ezen kívül cukorbetegség és vesebetegség kialakulására is hajlamosít.
Milyen kezelési lehetőségek vannak?
Metabolikus X szindróma esetén a cél a részjelenségek javítása, valamint az érrendszeri szövődmények és cukorbetegség kockázatának csökkentése. A legfontosabb és legcélravezetőbb: a megelőzés. Kisebb mennyiségű táplálékbevitellel és több mozgással (körülbelül napi fél-egy óra közepesen intenzív testedzés) a szindróma megelőzhető, illetve ha már kifejlődött, jelentős mértékben javítható.
Az étrend kialakításában kérheti étrend-tanácsadó segítségét, aki személyre szabottan igyekszik összeállítani Ön számára a helyes táplálkozási tervet. Irányadó a szívet kímélő diéta, tehát kerülendő a telített zsírok, finomított szénhidrátok és só túlzott bevitele. Zsíros ételek helyett ajánlott rostdús táplálékok (gyümölcsök, zöldségek, gabonafélék) fogyasztása.
Kiemelten fontos a dohányzás abbahagyása, emellett az alkohol-és koffeinfogyasztás mérséklése.
A fentiek betartása valójában nem minden esetben egyszerű feladat, mégis megéri, ha figyelembe vesszük, mit is nyerünk vele: csökkenthetjük a szívinfarktus, a stroke és cukorbetegség kockázatát.
Előfordulhat, hogy kezelőorvosa úgy dönt, gyógyszerekkel segíti a gyógyulás folyamatát, hogy az életmódjában történő változtatásokat kiegészítse.
Fontos, hogy rendszeresen ellenőrizzük vércukor, vérzsír eredményünket, mérjük meg vérnyomásunkat, testsúlyunkat és tájékoztassuk ezekről orvosunkat.